Újabb hónappal lettünk öregebbek és mennyi mindennel többek. Csak a fontosabbakat emelném ki: mászunk, kiabálunk, állunk, kiabálunk, van fogunk, kiabálunk, kiabálunk, kiabálunk, hallatjuk azt a "csöpp" nőies hangocskánkat...... Nem tudom ki bírja tovább, de hogy nagyon hangos az biztos... :)

Aztán néhány fontosabb esemény:

Első anyáknapja, nagyon bájos volt és emlékezetes. Köszönöm!

Kirándulás Telkibányán.

Apa még Szibériában "nyaralt", addig mi csajok a Nagyszülőknél vidéken kirúgtunk a hámból.

Meglátogatott bennünket ismét Mariann. Az aktuálitás tudást átadta Csengének. Külön köszönet a hápogó kacsának, mely nagy kedvence lett az amúgy is "csendes" gyermeknek - a zajvédő fal építését megkezdtük - addig is jól jönnek a forma-1-ről kimaradt füldugók....

Teremtájfutáson indultunk, edzve a városi tájfutó versenyre - jó páros leszünk, reszkessenek a profik.

és túl vagyunk az első náthán is.....

Elmondhatjuk magunkról, - nem túl nagy büszkeséggel - hogy ez a blogírás nem megy nekünk No de nem adjuk fel!!!! Megpróbálom a lehetetlent: viszonylag röviden 2 hónapot lejegyezni.

A legkedvesebb, Csenge első névnapja: ajándéközön, Apaféltékenység - megint kimaradt a tutiból, nem kapott semmit....

aztán mi is volt még? kirándulás Telkibányán, nagyon jól sikerült. Hintáztunk és tetszett. Nem mellékesen megjegyezném, hogy mindent eszünk nagykanállal, természetesen, a korunknak megfelelőt: Csenge papikat, pempőket, préseket... mi meg pörköltet... :).

Aztán volt itt nyúl, meg locsolás. Együtt a család apraja-nagyja és egy fantasztikus produkció: A mi lányunk csak úgy felült... na, azóta le sem lehet nyomni.

A fejlődést mutató mutatványokat sem hagynám ki: ülünk, labdázunk, tapsolunk, integetünk és hisztizünk.

A testtömeg mérés sajnos kudarcba fulladt: a gyerek a mérlegen röhögött, mi meg felette. A mérleg fél kilós kilengése, komolytalan mutatvány volt. Valahol a 8 kg környékén járunk.

Az éjszakákat nagyjából átalusszuk, ha nincs front vagy telihold és ha tele a pocak ...

A fogak még nem kocogtatják a kiskanalat, de a hajfürtök már mutatkoznak. A pici puha tipegők már füvet is tapostak....

Ha az előző bejegyzésnek múló idő címet adott Apa, akkor ez most itt a turbó világ.

Röviden: eszünk-iszunk-forgunk-kacagunk.

Kicsit bővebben:

Nagyiéknál jártunk. Sunci (a keresztapa) átesett első peluscseréjén - itt megjegyzendő, baba és Keresztapa jól vannak. Nem kisebb esemény volt a kanapé előtti gyerekfürdetés és Sunci tálcás-szobás evésének egyidejűsítése és szélesvásznú mozivá alakulása, miközben Keresztapa a dolgos kezű Apukát eteti - a látvány mindent megért.

Lassan így a fél évhez közeledvén és a gyermek aktivitását figyelembe véve, arra az elhatározásra jutottunk, hogy megérett a helyzett egy komolyabb evés-ivásra. Az ivás eddig nálunk nem szerepelt napirenden, de kis küzdelemmel ivópohárból sikerült. Ivás: pipa. Ami az evést illeti: közvéleménykutatásaink eredménye alapján, az üvegreszelőn megdolgozott almára esett a választás. Nehéz volt a bevezetéskor javasolt mennyiséget és a csaj igényét összehangolni..... azok a nagy kék szemek, ahogy koldulták a falatokat, és az üresen csengő pohár fájdalmas sírása... No, de ez már a múlt. Alma: pipa, répa: pipa, őszibarack:pipa.

A hétvégén Szombathelyen voltunk Barátainknál. Csak sejtéseink vannak, arra vonatkozólag,hogy milyen "stressz" :) érhette a gyereket, mert hazaérkezvén elkezdett forogni: hasról-hátra és néha vissza is. Persze aki ismeri ezen Barátainkat, teljesen természetes reakció, ha az ember egy kicsit felpörög - jelen esetben forog. Itt fontos megjegyezni, hogy Levi barátunk "Kicsicsengét" befogadta farkastestvérnek és védelméről biztosította.

A mindenféle kütyürajongás, lenyűgöző, félelmetes és .... hangos. A telefonmánia mindent visz!

Múló idő

Hát igen, az új év új élményekkel jelentkezett. A fejlődés tagadhatatlan, hiszen a kezünk után már a lábunkat is felfedeztük, ugyan egyenlőre még nem lépegetésre csak megmarkolásra. Sajnos a nagy hidegre való tekintettel a szabad levegő látogatása mostanság megcsappant, de lábunkkal való játszadozás egyenlőre leköti a figyelmünket.

Ugyan képi bizonyaték nincs rá de önállóan (meg persze szülői segítséggel is) cumisüvegből almalevet fogyasztottunk.

BÚÉK!

Eltelt egy kis idő (egy év :) ), mióta csacsogtunk a csajról..... de hát itt voltak az ünnepek és, mint újdonsült szülők... átéltük az első családi karácsonyt.

Család együtt, karikában a fa körül - kedves jelenet. Csenge ünneplőben. Bájos volt a kis hurkácskákon feszülő harisnya és a fodros kordruha...... legalább 10 percig rajta volt.

Természetesen egy halom ajándékot bezsebelt, amitől az apjának lelki világa lett, hogy a gyerek többet kapott, mint Ő. A legnagyobb élményt a csillagszoró hozta. A százéves készletből három működött. Pánik. Másnap mindenki - család, barát - csillagszóró beszerzésen volt. (erre az évszázadra elég lesz - talán, ....... bár hirtelen sok lett a gyerek).

Menet közben meg volt a kötelező oltás is, már csak a szabadon választott maradt, ha lesz oltóanyag.

Haladva tovább a történeteken: rögtönzött karácsonyi parti a következő megálló. Apa szerint ide csak annyit jegyezzünk meg, hogy Csenge újabb ajándékokat tudhat magáénak.

Azért én kicsit kibővíteném, azzal, hogy tiszteletét tette mind a két kis új barát: Emma és Marci a maguk 3 hetével és természetesen Réka is a 3 évével. Érdekes és érzelem dús volt látni a csapatot, belegondolva abba, hogy egy éve még nem is gondoltunk erre.......

És a dolgos hétköznapok után bensőséges szilveszteri mulatság következett családi körben. Csenge aludt, Apa horkolt, Anya a tv előtt.

No, de másnap újból összeállt dream team. Evés kipukkadásig - mindent bevetettünk, hogy jó és gazdag legyen az esztendő -, majd fogyokúrás tervek pontosítása és döglés a dvd előtt (Egy kis pánik)

És míg a felnőttek megalapozták az új évet, addig minden szobában egy kisember aludt, itt ott egy Apa is alva őrizte gyermeke álmát.

Elmúlt az első karácsony na meg a 6kg-os súly is a múltté már. Nagyon valószínű, hogy az első fogacskák hamarosan meglátják a napvilágot. A hason nézelődés idejeközben kedvenc időtöltés lett.