Elmondhatjuk magunkról, - nem túl nagy büszkeséggel - hogy ez a blogírás nem megy nekünk No de nem adjuk fel!!!! Megpróbálom a lehetetlent: viszonylag röviden 2 hónapot lejegyezni.

A legkedvesebb, Csenge első névnapja: ajándéközön, Apaféltékenység - megint kimaradt a tutiból, nem kapott semmit....

aztán mi is volt még? kirándulás Telkibányán, nagyon jól sikerült. Hintáztunk és tetszett. Nem mellékesen megjegyezném, hogy mindent eszünk nagykanállal, természetesen, a korunknak megfelelőt: Csenge papikat, pempőket, préseket... mi meg pörköltet... :).

Aztán volt itt nyúl, meg locsolás. Együtt a család apraja-nagyja és egy fantasztikus produkció: A mi lányunk csak úgy felült... na, azóta le sem lehet nyomni.

A fejlődést mutató mutatványokat sem hagynám ki: ülünk, labdázunk, tapsolunk, integetünk és hisztizünk.

A testtömeg mérés sajnos kudarcba fulladt: a gyerek a mérlegen röhögött, mi meg felette. A mérleg fél kilós kilengése, komolytalan mutatvány volt. Valahol a 8 kg környékén járunk.

Az éjszakákat nagyjából átalusszuk, ha nincs front vagy telihold és ha tele a pocak ...

A fogak még nem kocogtatják a kiskanalat, de a hajfürtök már mutatkoznak. A pici puha tipegők már füvet is tapostak....